2015. július 21., kedd

Kedvcsináló útikalauz kezdőknek

Amikor a szerepjáték szóba kerül, a legtöbb embernek csinos, nővér ruhába beöltözött hölgyek és magukat nagyon betegnek tettetett szeretők jutnak az eszébe. Nem is tévednek akkorát, hiszen ez is a szerepjáték egy formája. Mi viszont nem ezzel a módozattal fogunk foglalkozni, így akit feltüzelt a bevezetés, attól mélyen hajlongva kérünk ezúton elnézést. A kedv azonban ne lankadjon, izgalmas vizekre evezhetünk, bármely formáját próbáljuk ki a szerepjátéknak, angol nevén a role-playing game-nek.

Az RPG – lásd fent a jelentést – egy Amerikából, régi időkből származó játék műfaj, melynek lényege a karaktereddel való azonosulás. A játékos, vagy más néven a kalandozó egy általa megkreált, az aktuális világ rendszerének megfelelő karakter bőrébe bújik. Rendben van, de milyen világban és kibe bújik bele? Az attól függ, milyen szerepjátékról beszélünk. Több fajtája van, a legkedveltebbek közé tartozik a fantasy, dark fantasy, de ismerünk nagy sikerű sci-fi játékot, vagy akár post-apokaliptikus világban játszódót is. Lehetsz detektív, vagy ízlés szerint egy horror film főszereplője. A paletta hatalmas, melynek csak a képzeletünk szabhat határt.

Ez nem jelenti azt, hogy itt nincsenek szabályok, épp ellenkezőleg. Minden játéknak meg van a maga szabálykönyve, ez határozza meg az alapokat. A műfaján kívül tehát ez is nagyban befolyásolja a játékélményt, de nem minden része szent írás, vannak elemek, melyeken módosíthatunk, ha szeretnénk. Egységes azonban, hogy mi alapján cselekszik a karaktered, mit milyen sikerrel teljesít és mire hogy reagál. Részben persze rajtad múlik, de ahogy a való életben, itt sem minden úgy alakul, ahogy te szeretnéd. Ebben a világban azonban nem sorsnak, hanem kockának hívod ezt az erőt, mely nagy befolyással van tetteidre. A szerepjátszani tehát dobókockák segítségével érdemes. Mindig az adott játék határozza meg, mi az, amit kockával kell eldöntenünk és, hogy milyen módon. Akkor ne is kezdjek bele, ha nincs megfelelő mennyiségű és fajtájú kockám? De! Van ugyanis egy másik mozgatórugó, melyet KM-nek, tehát kaland mesternek hívunk.

A KM vázolja fel a világot, melyben karaktered tengeti mindennapjait. Ő mondja meg mit érzékelsz, kivel találkozol, mi van körülötted, mondhatni ő a szemed, füled, orrod, stb. Amit ő kijelent, az úgy van, akkor is ha neked ez nem épp a legmegfelelőbb. Azt pedig minden játékos jól tudja, hogy a mesélő annál boldogabb minél nagyobb slamasztikában tudhatja szereplőit.


Van tehát egy mindent tudó, agyafúrt kalandmesterünk, dobókockáink lehetőleg minél nagyobb mennyiségben és minél több oldalszámmal és ott ülünk mi az asztal körül, nézzük egymást, mint a félénk óvodások, mi kell még ahhoz, hogy elmondhassuk, mi most JÁTSZUNK? Karakterlap? Nem árt, ha van, de elég egy üres papíros is, amire felfirkálom az adataimat. Szabálykönyv? Az mindig jól jöhet, nem tudhatunk mindig mindet, de ilyenkor akár improvizálhatunk is. És ha mind meg van és mi még mindig csak ülünk egymással farkasszemet nézve? Ami elengedhetetlen, hogy akarj kimozdulni a szürke világ valóságából. Akard átélni, milyen lehet vámpírnak, orknak vagy időszámításunk után 10 785-ben született katonának lenni. Merj a karaktered szájával beszélni, az ő agyával gondolkozni, és ami a legfontosabb, az ő szívével érezni. Ha elsőre nem megy, ne aggódj, senki nem születik kalandozónak. Egy hosszú folyamat, amíg megtanulsz úgy játszani, ahogy a profik, ettől függetlenül élvezd a játékot, hisz ez a lényege. Szórakozz! Legyen élmény, melyet a barátaiddal együtt élsz át. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése